Elévült követelést próbálnak behajtani Önön?

Amennyiben úgy gondolja, hogy már elévült követelést próbálnak meg behajtani Önön, fontos, hogy forduljon végrehajtási jogban jártas ügyvédhez, akitől megkapja a szükséges felvilágosítást.

Az elévülés a követelések bírói érvényesítésének időmúlás miatti megszűnését jelenti, vagyis elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy az elévülés nem szünteti meg a tartozást, csupán igényszüntető kifogásként áll rendelkezésünkre. Tehát ha önként teljesítjük a tartozást, úgy az nem minősül jogalap nélküli teljesítésnek, s így annak visszakövetelésére nincs mód.

A követelések általános elévülési ideje öt év, azonban a törvény ennél rövidebb és hosszabb elévülési időt is meghatározhat. Maga a Ptk. is nevesít rövidebb elévülési időt, ilyen például:

- a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el;

- fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el; ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen;

- a veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el;

- a vadászható állat által okozott kárból eredő kártérítési követelés három év alatt évül el;

- a bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Fentieken kívül rövidebb elévülési időt állapít meg jogszabály például a hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szerződésből származó követelések (1 év), parkolási díj, pótdíj tartozásból eredő követelések (1 év), munkajogi igények (3 év), földgáz díj-tartozás (3 év) esetén.

Az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban hivatalból nem lehet figyelembe venni. A kötelezettnek elévülési kifogással kell élnie annak érdekében, hogy a bíróság vagy a hatóság figyelembe vegye a követelés elévült voltát.

Mindaddig, amíg a követelés érvényesítése bizonyos jogi vagy tényleges akadályokba ütközik, azaz a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni a követelését, az akadályok fennállásának ideje alatt a még meg nem indult elévülés nem indulhat meg, a már megindult elévülési időbe pedig az akadályok időtartamát nem lehet beszámítani. Ez az elévülés nyugvása. Az elévülés nyugvása esetén az akadály megszűnésétől számított egyéves (egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén pedig három hónapos) határidőn belül a követelés abban az esetben is érvényesíthető, ha az elévülési idő letelt vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapnál - kevesebb van hátra.

Bizonyos körülmények folytán az elévülés félbeszakad, amelynek folytán a körülmény megszűntével az elévülési idő újból elkezdődik. A régi Ptk.-val ellentétben a Ptk. nem tekinti az elévülést megszakító oknak a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást. A törvényhez fűzött indoklás szerint e megszakítási ok ellentétes volt az elévülés intézményének lényegével: nem az igényérvényesítésére, hanem az igényérvényesítési idő (és az azzal járó bizonytalanság) meghosszabbítására ösztönöz. Azonban a 2014. március 15. előtt keletkezett kötelmek vonatkozásában a felszólítás megszakítja az elévülést. Fontos, hogy a felszólításnak hatályosulnia kell, tehát a címzetthez meg kell érkeznie, ha azonban a felszólítás hatályosulására a kötelezettnek felróható okból nem került sor, úgy az alkalmas az elévülés megszakadására.

Az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése. Az elismerés bármilyen alakban történhet például részleges teljesítésben vagy kamatfizetésben is. Az elévülést megszakítja a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, valamint a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. Míg a 2014. március 15.előtt keletkezett jogviszonyok tekintetében elegendő volt az elévülés megszakításához a bírósági eljárásban történő érvényesítése, az azt követően keletkezett jogviszonyok esetén az elévülés megszakadásához már az is szükséges, hogy a bírósági eljárásban jogerős érdemi határozatot hoztak.

Az elévülést megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés időtartama újrakezdődik. A megszakadt elévülés tehát nem folytatódik tovább, hanem újraindul, ami azt jelenti, hogy az elévülési idő számítását újra kell kezdeni.

Abban az esetben azonban, ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása, valamint a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A Kozák Ügyvédi Iroda a jelen cikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.